Chianti (Veszprém, Csermák Antal utca, 13.)

Lassan fél évtizede, hogy az egyik legjobb vidéki (azon belül villányi) étterem séfjét megkérdeztem, hogy milyen éttermeket ajánlana, ahová ő maga is szívesen tér be bármikor. Első helyen említette a Chiantit, mely sajnos nekünk eléggé kiesik az útból, így több évbe is beletellett, míg eljutottunk oda. Időközben a hely szerzett 13 Gault Millau pontot, tehát a legjelentősebb étteremkalauz szerint is felkapaszkodott az országos élvonalba. (Összehasonlítás végett: 13 pontos a Baltazár, a Brill, az Ikon, és a Mandula, hogy azokat mondjam ahol magam is jártam és legalább 13 pontos színvonallal találkoztam.)

Érhető, hogy komoly várakozásokkal ültünk be, melyeket az étteremnek teljes mértékben sikerült teljesíteni. A konyha igényes, kreatív, az alapanyagok kiválóak, a remek koncepcióval összeállított, kellően rövid, mégis korrekt választékot nyújtó étlapról szinte vakon lehet rendelni. A kiszolgálás kommunikatív, kedves, felkészült, pincérünk kitűnően értett a borokhoz is. Az étterem hangulata barátságos, fesztelenül elegáns,

miközben az árak megfizethetőek, ezt a minőséget jellemzően általában magasabb áron kínálják. A borlap igényes, amin nem csodálkoztunk, kellemes meglepetés volt viszont az igényes sörválaszték, mely 5 magyar kézműves serfőzdének 8 sörét vonultatta fel. Köztük kedvencemet, a Hopfanatic Nohoplimit nevű sörét.

Mivel egy nagyobb gasztro-turné keretében tértünk be, nem ettünk főételt, így egyik oldalról a fogyasztói kapacitásunk sem csökkent drasztikusan, másrészt nem kellett túl mélyen a pénztárcába nyúlni. Rendeltünk spárgakrémlevest blansírozott spárgával és lazackaviárral,

medvehagyma-krémlevest kecskesajt-pralinével és sonkahabbal,

feltét nélküli pizza-kenyeret,

a napi ajánlatban szereplő brownie-t a hozzá adott extrákkal

és bodzássajttortát rebarbara-fagylalttal.

Üdvözlőfalatként kaptunk egy kellemes tökmagolajos mártogatót friss házi kenyérrel.

A jó kezdés kellemes crescendo követte, a remekbe szabott levesek után túlzás nélkül katartikus desszertek jöttek. A Chiantiban keresve sem találtunk volna hibát. A legjobb élményeink egyikeként fog megmaradni.

Dorozsmai Endre

A szöveg rövidített változatát leadtam a Demokratának.

A Chiantiban 2014. június 6.-án jártunk.