Ismét izgalmas és
érdekfeszítő előadással aláfestett kóstolónak adott otthont a Tulipán könyvesbolt
és borozó. Kanczler András a Tarcali Basilicus pincészet résztulajdonosa
és
vincellére mutatott be nyolc veretes nedűt, dűlőszelektált száraz fehérborokat
és édes borkülönlegességeket, felvillantva általuk mind a hat tokaji szőlőfajta
(Furmint, Hárslevelű, Sárgamuskotály, Kövérszőlő, Kabar, Zéta) erényeit.
Előadásában
érintette a borvidék adottságait, nehézségeit és történelmi múltját, külön kiemelve
az édes borkülönlegességek jelentőségét, melyeknek köszönhetően már a
tizenhatodik-tizenhetedik században az európai dinasztiák asztalára került a
tokaji bor Moszkvától Párizsig. Nem véletlenül mondta róla XIV. Lajos a címül
választott mondatot, mely magyarul is szállóige lett: a Tokaji a királyok bora
s egyben a borok királya. Az érdeklődők megtudhatták, hogy fontos
megkülönböztetni a természetes édes borokat az erősített boroktól, melyek
esetében alkohol vagy párlat hozzáadásával akasztják meg az erjedést s a bor
ettől lesz édes (Portói, Sherry, Madeira, Malaga). Az előbbieket elsősorban
Tokajban, Sauternes-ben és Ruszton készítik avinálás nélkül, a magas mustfoknak
köszönhetően spontán vagy irányított erjesztés útján jutnak édes borhoz. Az előadó
rámutatott arra, hogy az Aszú még ezen túl abban is kimagaslik a többi nemes
édes bor közül, hogy hatalmas a munkaigénye, egy ember egy nap alatt tíz kiló
aszúszemet tud csak leszedni, s az így nyert aszúszemeket öntik fel musttal
vagy óborral, amitől a cukorfok még magasabb lesz. Az aszúszemek különszedése már
a tizenhatodik században előírás volt. Kellő hangsúlyt kapott az a tény is,
hogy Tokaj világelső a Bél Mátyás által az 1730-as években kidolgozott dűlőklasszifikáció
révén is, mely több, mint száz évvel megelőzte a borínyencek mekkájának számító
Burgundia dűlőbesorolását.
Mint elhangzott,
Tokajban a kétezres évek elején fordult több meghatározó borász a száraz borok
felé, nem felhagyva természetesen az aszúkészítéssel. Arra a kérdésre, hogy fel
tudja-e venni a Furmint a versenyt száraz borként a világ nagy
fehérszőlőfajtáival, a Chardonnay-val, a Sauvignon Blanc-nal, a Rajnai
Rizlinggel, vagy a Zöldveltelinivel, az előadó azt válaszolta, hogy igen, de nagyon
sok munka van vele. De amint a két dűlőszelektált Furmintjuk megmutatta: megéri
a munkabefektetés. S hadd tegyük ehhez hozzá, hogy az sem véletlen, hogy a
Furmintra egész rendezvénysorozatot építenek az anyaországban minden év
februárjában, melynek csúcsrendezvénye a nagy „Furmint Február” kóstoló a
Mezőgazdasági Múzeumban, ahol közel száz zömmel száraz Furmintot ismerhet meg a
nagyérdemű. A sort egyébként egy szintén száraz iskolázású Hárslevelű nyitotta
meg, melyet a Hosszú dűlőben szüreteltek, ez is szép savszerkezetű,
visszafogott, de elegáns illatú bor volt, méltó társa a Lapis és a Mestervölgy
dűlős furmintoknak.
A könnyed, kellemes
botritiszes (nemespenészes) jegyeket is felmutató, egy kivételével aszúédességű
borok vezették fel az este csúcsborát, az 5 puttonyos aszút. Szóba került az a
frissen elfogadott szabály, hogy Tokajban nem készítenek már 3 és 4 puttonyos
aszút. Az előadó arra a kérdésre, hogy helyesnek tartja-e ezt a döntést, lényegében
igennel felelt azt hangsúlyozva, hogy a cél az, hogy a Tokaji Aszú garantált magas
minőséget képviseljen, aminek legyen meg az ára is, olcsóbb árfekvésben lehet
készíteni édes cuvée-t és szamorodnit. Úgy vélte, hogy az áruházak polcán ezer
forint környékén kapható gyenge minőségű aszúk márkaromboló hatással vannak.
A remek borok mellé
tökmagolajos kenyeret, ízletes krumplis-galuskás csirkebecsinált-levest
valamint finom házi süteményeket fogyaszthatott a közönség.
Aki a Tulipán
borestéiről nemcsak utólag szeretne olvasni, hanem előzetes értesítést kérne,
jelentkezzen a 0257 282020-as telefonszámon vagy a schmak@araditulipan.eu e-mailcímen. A
Basilicus-borok kóstolhatók és megvásárolhatók a következő hetekben a
Tulipánban a készlet erejéig.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése