Ménes, a mély színű és mély mondanivaló vörösborok hazája

A sikeres kisközösségek jellemzően a win-win modellt követik: azaz nem zéró összegű játszmának fogják fel a közösségen belüli versenyt, hanem felismerik, hogy egyenkénti sikerességük előbbre viszi mind a közösséget, mind annak tagjait s ezért egymást segítve jutnak előre. Így van ez a borvidékekkel is. Nem véletlen, hogy Villány mindmáig éllovas a borturizmusban, eladási statisztikákban és az árversenyben is. Villányi gazdától nem hallani rosszat egy másik villányiról, ellentétben sok más borvidékkel. Nem csoda, hogy Balla Géza, 

aki több meghatározó villányi gazdával jó baráti kapcsolatot ápol, kifejezetten szurkol annak, hogy a ménesi borvidék önmagára találjon, és hogy ne csak az ő neve jusson eszébe a borfogyasztónak, ha Ménesről hall. Az sem csoda, hogy ahol tehette, segítette a minőségi vörösborok tekintetében évek óta stabil, jó minőséget produkáló Szikler Ervin Waltert, aki az Elite Wines borok készítője és forgalmazója. 

Amiben persze benne van a közös érdeken túl a borász természetéből adódó segítőkészség is.

Jó ötlet volt a Tulipán könyvesbolt és borozó tulajdonosa, Schmak András részéről, hogy Balla Géza után Szikler Waltert hívta meg, így a közönség szinte még a Balla borok zamatával a szájában kóstolhatta a feltörekvő, 20 hektáron gazdálkodó birtoktulajdonos nedűit, képet alkotva immár nemcsak a Balla-stílusról, hanem a borvidékről is. Íme, nemcsak Balla Géza Pinot Noirja más, értsd sötétebb, húsosabb, tanninosabb, mint a jóval északabbra fekvő ősforrás, Burgundia klasszikus borai. S elmondható ez a többi Szikler-borról is.

A borásztól megtudhattuk, hogy a pincészet a közelmúltban nagy lépest tett előre technológiai téren, immár képes saját infrastruktúrájával feldolgozni a termést. Szóba került, hogy milyen nagy szükség lenne a borkultúra meghonosítására széles körben, mert a borfogyasztó közönség nagy része még ma is ott tart tájainkon, hogy kedvence a félédes vörös, amit a szakma egésze giccsnek, rangon aluli lőrének tart. Kihangsúlyozást nyert, hogy a bor bizalmi termék, hogy a borász erkölcsi kötelessége, hogy a bizalommal ne éljen vissza, hogy ne folytassa a hajdani kommunista nagyvállalatok (s tegyem hozzá, ki tudja hány ma működő vállalat) azon gyakorlatát, hogy ha egy sikeres évjárat kifogyott, akkor pótolta mással, ugyanazon címke alatt. A közönség érdeklődő volt, sok, a borkészítés rejtelmeivel kapcsolatos izgalmas kérdést tettek fel az előadónak.

Cserébe igen szép sort kóstolhattak a teltházas rendezvényen. Indításképpen, egy francia fajtából, a jósok által a jövő Chardonnayjának tartott, de vélhetően a második nagy fehér világfajta szerepében megmaradó Sauvignon Blanc-t mutatott be a meghívott, reduktív iskolázásban, természetesen a 2013-as esztendőből. Ezt egy szép színű, borízű rosé követte, melynek karakterét nem a technológia, hanem a fajta (Cabernet Sauvignon) határozta meg. Ezután három hordóminta következett a 2013-as esztendő vörösboraiból. A borok nem tagadják meg készítőjüket. Midőn Szikler Walternél jártam évekkel ezelőtt Alkonyi László

társaságában, a borász elmondotta, hogy ő nem a légies, elegánsnak tartott, vékony vörösborokat szereti, hanem a vastag, testes, szinte rágható, tömény és komplex borokat. Az első tétel egy intenzív, vaníliás, sötét kisburgundi, azaz Pinot Noir volt, amit Bordeaux fő fajtája, az egész világon elterjedt és népszerű Cabernet Sauvignon követett. Csikó még, csiszolatlan, kell neki a hordóérlelés, de már most mutatja erényeit. A harmadik vörös tétel, egy Cabernet – Merlot házasítás már összeérettebbnek bizonyult, de még ez sem palackkész. Ezután négy palackozott, forgalomban levő bort kóstolhatott a közönség, egy Kékfrankost, amit érdekes módon a román nyelvterületen Burgundnak mondanak, fittyet hányva az EU előírásainak (ráadásul a Kékfrankosnak semmi köze sincs Burgundiához, ahol csak két kékszőlőfajta honos: a Pinot Noir és a Gamay), egy 2011-es Miraculix házasítást, majd befejezésül két Merlot-t. A Merlot a délpannon borrégióban igen szép minőséget mutat, nem véletlen, hogy a villányi és szekszárdi gazdák élvonalából többen is a legjobb Merlot-jukat pozicionálják legmagasabbra a skálán. E két Merlot arról szólt, hogy e fajtának Arad-hegyalján is van keresnivalója, sőt, igen szép reményekre jogosítja a gazdát.

Aki a Tulipán borestéiről nemcsak utólag szeretne olvasni, hanem előzetes értesítést kérne, jelentkezzen a 0257 282020-as telefonszámon vagy a schmak@araditulipan.eu e mailcímen. Szikler Ervin borait a Tulipán borozóban valamint a pincészet kispiaci (Ferenc tér) miniboltjában szerezhetjük be.

       

A szöveg a Nyugati Jelen számára készült.