Ema del Mar (Batthyány, jelenlegi Episcopiei utca, a Salacz Gyula szobornál)

Nagy fába vágta a fejszéjét az Ema del Mar tulajdonosa. Főtérhez ugyan közel eső, de mégis jóval kisebb átmenő forgalmú utcában nyitotta meg prémium alapanyagokra alapozó vendéglőjét, ahol megfelelően magas áron különleges steakeket és „presztízshalakat” (tonhalat, Szent Péter halat, lazacot) valamint tengerben élő lényeket (tintahalat, rákféléket, osztrigát, fekete kagylót, polipot) kínál.

A rendelhető tengeri alapanyagok a vendég szeme előtt hűtőpultban sorakoznak, onnan veszik ki őket rendelés után. 

Mi fél tucat osztrigát kértünk (két tányéron tálalták)

és egy vegyes tengeri tálat, 

aminek rendesen megkérték az árát 16.500 ft-ra taksálták átszámolva. Az osztrigára tettek egy kis olívaolajat és petrezselymet, egyébként feleslegesen, jobban szeretjük „simán”, citrommal.  A vegyes tálról a beígért alapanyagok körül hiányzott a homár, ami bizony legdrágább alapanyag, s mind mondhatta kérdésünkre a pincér, hogy ezt meg azt tettek rá „helyette”, ezt rendeléskor kellett volna jelezni, hogy arról hadd ne is szóljunk, hogy ott volt a homár a pultban, csak el kellett volna készíteni. Mindazonáltal ami a tálra került, az friss volt, sikerült a polipcsápokat úgy hőkezelni, hogy ne gumisodjanak, a  rákok is kitűnőek voltak. A Szent Jakab kagyló műfajban ilyen apró húsúval még nem találkoztunk soha.  

A desszertfront erősebb az aradi átlagnál, a Panna cotta állagra, ízre egyaránt kifogástalan volt s az öntet sem készült iparilag, ami nagy szó errefelé. 

A mascarpone-krém amarettos  keksszel szintén hozta a formáját.

Összességében jót ettünk itt, jó drágán. Egyébként emberi áron is mérnek presztízs-termékeket, a tonhal körettel együtt 3000 ft, a lazac (ez is tisztes adag) 2200. A homárügyet leszámítva kiemelkedő élmény volt a hely s ha valaki Aradon jót akar enni, az Ema del Marnál jobbat nem tudunk ajánlani.

Dorozsmai Endre

A szöveg a  Demokrata számára készült.

Az Ema del Mar nevű vendéglőben 2013. december 23-án voltunk.