Az ember néha nem hallgat a barátaira. Így volt ez a csíkszeredai
Bandidos esetében is, melytől ínyenc helyiek óvtak, mondván, hogy gyenge a konyhájuk.
No de mit számít a konyha, ha a kiváló Role együttes egyik csinos vokalistája
pincéreskedik ott? Úgyhogy első adandó alkalommal beültünk a Bandidosba, mely a
szeredai, vendéglők és kocsmák által szegélyezett sétálóutcában található, olyan
kultikus helyek tőszomszédságában, mint a Tilos. Mexikói zene helyett valami
mai hangtragédia szólt a hangszórókból, ami azért is kár, mert a dekoráció ötletes
és hangulatos. Az étlap mexikói ízekre épül, az árak megfizethetőek. A mexikói
specialitások egy része le is van fényképezve egy külön étlap keretében.
Rendeltünk empanadast és enchilladat, két nehezen elrontható mexikói
klasszikust. Azon túl, hogy több mint fél órát kellett várni az ételre, s azok
bőségesnek aligha voltak nevezhetőek, bizony az ízek sem ütötték a mércét. Az
empanadas tésztája jobban illett volna süteménybe, az ízesítés, fűszerezés úgy
volt rossz, ahogy volt, a cseppnyi salsa alapját meg valami ketchup-típusú művacak
adta. S sör viszont jó volt és hideg. Végső tanulság ugyanaz, mint a temesvári
mexikói vendéglő vonatkozásában: talán még beülünk ide. Sörözni.
Dorozsmai Endre
A Bandidosban 2007. szeptember 20-án jártunk.
A szöveget nem sokkal később adtam le a Demokratának, ahol minden bizonnyal meg is jelent.
A Bandidos még mindig működik, honlapjuk szerint: "A Bandidos étterem évek óta
Csíkszereda egyik leghangulatosabb éttermének számít, nemcsak a
felszolgált remek fogások, változatos ízek, hanem az étterem belső
kialakítása okán is." Ha Szeredában járok, lehet adok még egy esélyt a konyhának. A mexikói konyhát ugyanis kifejezetten kedvelem, de ritkán jutok el mexikói éttermekbe. A honlapon sajnos nincsenek az ételekről komolyan vehető fotók, melyek támpontot adnának az esetleges kulináris fejlődés vonatkozásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése