Fáklyás pince (Kecskemét, Hoffmann János u 6.)

Boros kulcsszavakra keresve leltem rá a kecskeméti Fálykás pincére, a Dimenzió borászatra s a Kecskeméti csárdára. A Dimenzió borászat illetékesével nem sikerült időpontot egyeztetnünk, tény, hogy nem szóltunk oda időben, de hát a honlapról nem derül ki, hogy mennyi idővel hamarabb kell jelentkezni kóstolóra. Meg egyébként is próba, szerencse.

A Fáklyás pince után kutatva azonban észrevettük, hogy ez egy épülettömbben van a Kecskeméti csárdával, mi több az étlapja is meglehetősen csárdás, kérdésünkre kiderült hogy a konyha közös. Már asztalt foglaltunk egy másik kecskeméti vendéglőben, így az italokra szorítkoztunk. Előtte azonban áttanulmányoztuk az étlapot és eldöntöttük, hogy legközelebb a Kecskeméti csárdát is kipróbáljuk. Az árak elég érdekesen alakulnak, 3500 ftot kérnek a körített pontyrőzsére, de ha erre még 500 Ftt ráteszünk, akkor egy három halból (emlékezetem szerint ponty, fogas és harcsa) álló vegyes tálat kaphatunk.

Visszatérve a Fáklyás pincére, a boltíves, nyers téglás pincehelyiség ideális borozó, nagy asztalokkal, népi ihletettségű székekkel, kár, hogy ottjártunkkor egy lélek sem volt rajtunk kívül. Ami az italokat illeti, a többnyire sehova sem mutató kapcsolódásokat tartalmazó honlap a borokra fekteti a hangsúlyt, s igen szép gondolatokat fogalmaz meg a magyar borokkal kapcsolatban: „Italkínálatunk a magyarországi borvidékekre alapoz: 22 magyar borvidék 180 féle válogatott, kiváló minőségű borával várjuk a vendégeinket, akik ezeken felül 30 külföldi remekművel is találkozhatnak.” Ha kötekedni akarnék megkérdezném, hogy milyen borokat tartanak a huszonkettedik borvidékről, az örök mostoha Bükkaljáról. Ötöt teszek egy ellen, hogy egyet sem, s csak retorikai szinten, alap nélkül beszélnek 22 borvidékről. Szívesen ellenőrizném feltételezésem a borlapon, de ez a link sem mutat sehová. S ha folytatni akarnám a kötekedést, akkor megnézném a csongrádi és a móri választékot is. De térjünk vissza a honlapon megfogalmazott ars poeticara: „Szerintünk mi magyarok a Rubik kockán kívül a borainkkal tudjuk igazán lenyűgözni a külföldieket. Hiszen történelmünk legősibb szereplője a bor: szerelmek, ármány, és világhírű művészeink katalizátora, miközben uralkodók hajoltak meg előtte, kötöttek békét vezetőinkkel boraink, gasztronómiánk hatása alatt. Ezt a hagyományt és filozófiát újraéleszteni, csak itt érdemes, ahol e bölcső valaha ringott, ahol évszázados küzdelmek árán megszelídítették a futóhomokot. Ezért szerepünk nem más, mint e nemzeti tradíció reneszánszának a megteremtése.” Szép gondolatok, sikert kívánunk a megvalósításhoz!

A nemes borok mellett jóféle Hoogarden belga fehér búzasört is csapolnak, frissen, ezt többen is kihasználták a társaságból. Volt az itallapon 2.5 dl-es pohár,  0.33-as kiskorsó és 0.5-os nagykorsó, a félreértés elkerülése végett megjegyzem, hogy az űrmértékneveket magam adtam. Két pohárral kértünk, nem kérdeztek vissza, hogy ez alatt mit értünk, számomra evidens volt, hogy 0.25-re gondolunk (minimális mennyiségeket szoktunk rendelni „kocsmaturnéink” alkalmával, hogy minél több helyre eljuthassunk), pincérünknek meg az volt evidens, hogy a 0.33-at kérünk. No persze, neki az az érdeke, hogy többet eladjon, de egy kérdést akkor is meg kellett volna érjen a dolog a számára. A sör viszont finom volt, könnyen lecsúszott s nem is tettük szóvá ezt az apró mulasztást. A borlap is tisztes, a borokat zömmel a Bortársaság szállítja. Jómagam egy Sauska Furmint mellett döntöttem, borivó társam valami jó vöröset kért. Az borárak kifizethetőek voltak, a szorzó a szaküzleti árhoz képest kettes közeli.

Jól éreztük magunkat a Fáklyás pincében, jó szívvel ajánljuk a helyet másoknak is.

Dorozsmai Endre

A szöveg a blog számára készült.

A Fáklyás pincében 2012. október 24-én voltunk.