2012. augusztus 22., szerda

A Fennsík mártás és a sült padlizsán találkozása

Az erdélyi konyha egyik igen mostohán kezelt - de legalább rendszeresen használt  - alapanyaga a tojásgyümölcs, (törökparadicsom, kékparadicsom, padlizsán, vagy kerülendő jövevényszóval vineta). 
 Sütőben vagy parázson megsütött, pépesített majd hagymával és/vagy fokhagymával ízesített, olajjal, citrommal, sóval (esetleg majonézzel) elkevert változatát úgyszólván mindenki ismeri. Egyesek még ki is rántják párizsiasan (liszt, tojás) vagy bécsiesen (liszt, tojás, prézli) netán zakuszkát főznek belőle. Az már elég ritka, hogy valaki le is rakja darált hússal, (sajtos) besamellel, esetleg krumplival, ahogy a balkáni népek szokták. (Lásd a valamennyi balkáni nép konyhájában, így a román konyhában is fellelhető muszakát.) De ezzel furcsa módon a lista lezárult. Holott padlizsánból csodás és rendkívül egyszerű étkek készíthetők, ezek közül vennék számba néhányat.
A felkarikázott padlizsánt olajban pirosra süthetjük. (Van aki egy fél óra állás után leitatja róla a nedvességet. Mások a fémkések használatának mellőzésére intenek, ezt jómagam csak a régi evőeszközök használata esetén látom indokoltnak, a mai, jellemzően inox kések nem feketítik meg a padlizsánt.) Ez önmagában is sóval borssal fűszerezve ügyes köretkiegészítés, egyes francia szakácskönyvek említik is, mint önálló fogyasztásra is alkalmas köretet.
Majonézzel és petrezselyemmel netán paradicsommal, aprított vöröshagymával, paprikával kiegészítve pirítósra halmozható. 
(Itt egy paradicsomszószos és egy fokhagymás olívaolajos változat látható.)

 Igazi erejét akkor mutatja meg, ha török mártással öntjük le s benne érleljük rövid ideig (fél óra-óra), majd a mártással együtt fogyasztjuk. Éjszakán keresztül nem javaslom tárolni, mert a padlizsán kék haja, melyet éppen esztétikai okoknál fogva javaslok rajta hagyni, kiereszti a festéket és másnapra a szép fehér padlizsán-salátában a padlizsándarabok körül lilás-barna elszíneződés látható. (Ilyenkor legjobb felkavarni az egészet).
S persze tartozom még a török mártás elkészítési módjának leírásával. Legegyszerűbb a joghurt-fokhagyma-só vagy joghurt-menta-só kombináció. De kis citrommal, netán tejfellel még plusz ízdimenziókat kölcsönözhetünk a török padlizsánkülönlegességnek, melynek változatai egyébként Budapest majd’ minden török büféjében felelhetőek.  

(Néhány mediterrán ínyencség, a török joghurtmártásos padlizsán a négyes tálaló jobbfelső negyedében.)
A tökéletességre törekvők elkészíthetik magát a klasszikus török Fennsík-mártást is, mely joghurt, olívaolaj, citrom, (szárított vagy friss) menta, fokhagyma és só összekeveréséből adódik. Két deci joghurthoz egy negyed citromot és két evőkanál olívaolajat adjunk, a többi fűszert adagoljuk izlés szerint. A mártás alkalmas zöldségmártogatásra, de kellemes kísérője párizsiasan kirántott tökféléknek (a klasszikus tök mellett cukkini, patisszon avagy csillagtök) is. Menta helyett használható a már szinte minden üzletben kapható szárított szurokfű (oregánó) vagy a zöldségpiacokon is gyakran beszerezhető friss (esetleg szárított) bazsalikom. Kiváló ízt kapunk friss vagy szárított kakukkfűvel, sőt rozmaringgal is. Ezutóbbi két fűszerrel, de főleg a rozmaringgal jobb csínján bánni, mert dominanciára törő ízesítők. A felsorolt fűszerek egyébként nem ütik egymást, kettesével vagy hármasával is használhatóak joghurtos vagy olajos mártásokban.

Dorozsmai Endre

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése