A független, nem
reklámcélt szolgáló étteremkalauzokra érdemes odafigyelni, legyen az a négy éven
keresztül megjelent, majd megszűnt Alexandra, az idén először napvilágot látott
Gault Millau vagy a 20-as pontskálát idén elfogadó Dining Guide. Az az étterem,
mely ebben az értékelési rendszerben 11 pontot elér, lényegében garantálja a
kellemes élményt akkor is, ha apró cseprő hibák netán akadnak.
A Szentendre központjában
néhány éve nyitott Kereskedőház már a 2010-es Alexandra kalauzban 11 ponttal
szerepelt, amit megismételt 2011-ben, majd idén a Gault-Millau is 11.5 ponttal
jutalmazta. Nem csoda, hogy régóta a célpontjaim között szerepelt, azután meg
különösen, hogy élőben csodálhattam a séf kreációit az idei Hagyomány és
Evolúció szakácsversenyen.
A minap végre
sikerült eljutni Szentendrére. A Kereskedőházban a beltér ízléses, nagypolgári,
a boldog békeidőket idéző.
Ehhez képest az étlap kiállításának igénytelensége
meglepő, más probléma viszont nem merült fel.
Rendeltem libamáj-mousse-t céklakrémmel,
sáfrányos
burgonyakrémlevest gourmet-rákkal
valamint kókuszos Bavarois-t kandírozott
lime-mal és karfiolfagylalttal.
A burgonyaleves korrekt volt, de alapvetően
izgalommentes, a másik két fogás viszont érdekes, ötletes, minden szempontból
kifogástalan. A Kereskedőház nem kínál sok fogást, ami egyébként értékelendő, s
ami az asztalra kerül, az friss, kreatív, továbbgondolásra késztető. A konyha
gyökerei a magyar gasztronómiába nyúlnak le, a konyhatechnológiai megoldások
XXI. századiak a minőségi alapanyagok magas fokú tisztelete mellett. Húszféle
jó magyar bort tartanak, zömüket decire is lehet rendelni.
A Kereskedőház kiemelkedően
jó hely, megszerzett pontjait messzemenően kiérdemelte.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
A Kereskedőházban 2012. május 10.-én jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése