Ceausescu Romániájában nem sok nosztalgiára okot adó dolog volt. De egy-kettő akadt, mely kitartott a korszak végéig. Mert azért a Ceausecu korszakban az életminőség nem volt egyenletesen rossz. A hetvenes években még elég tűrhető volt az ellátás, még nem kígyóztak a sorok a tejboltok előtt, az üzletekben nemcsak sorbet és egyetlen fajta halkonzerv sorjázott a polcokon végeláthatatlanul, hanem voltak például értékelhető édességek is, ezen belül felejthetetlen a szilvalikőrt és aszalt szilvát rejtő csokoládé, melyet aztán elért minden csokoládék ceausiszta balsorsa, kávépótlóval tették ehetetlenné, mit ahogy a vajat borzalmas ízű margarinnal csapták agyon, megőrizve persze a termék nevét. A kis üvegcséket mintázó, cseresznyepálinka ízű szeszesitallal töltött csokoládénak ezzel szemben egyszerűen megszüntették a gyártását.
Mindazonáltal volt néhány termék aminek szintje nem romlott a nyolcvanas évek végén sem, például Temesváron a józsefvárosi magyar líceum melletti bisztróban a tepertős pogácsa, és a szerb burekre emlékeztető túrós és húsos lepényszerűség, s ilyen volt a lángos is. Akkor nem volt még divat az az egyszerű módszer, amit ma alkalmaznak, hogy kívülről teszik a lángosra a belevalót, akkor beletöltötték a juhtúrót vagy tehéntúrót esetleg darált húst és úgy sütötték azt meg. Egy helyről tudok, ahol nemcsak, hogy az átlagnál jobb minőségű volt a sós juhsajtos ún. telemea-s töltelék, de friss kaprot is tettek bele. Az volt a legendás aradi strand a maga feledhetetlen lángosával.
Mit ad Isten, a minap Felsőbányán akadtunk bele egy ilyen lángossütőbe,
ahol ugyanezzel a remek töltelékkel kínálták a kifogástalan lángost, 2 lejért, azaz 130 Ftért. De volt káposztás töltelékű is, egyik jobb a másiknál.
S amit Délvidéken láttam: nem kommersz üdítőket vagy alkoholos italokat adnak hozzá, hanem joghurtot, kefirt valamint sana-t, ami egy kefirszerű erjesztett tejital.
Mi több, ezek sem globalista termékek, hanem egy közeli falu kisüzeméből származó, ízre állagra messze átlag feletti tejszármazékok. 3 deci 150 ftnak megfelelő lejbe kerül. A hely felsőbányai barátaim szerint ugyanolyan, mint 30-40 évvel ezelőtt, puritán, dísztelen, de igazi nosztalgikus élményt adó.
Ultrabaráti áron tisztes minőség.
ahol ugyanezzel a remek töltelékkel kínálták a kifogástalan lángost, 2 lejért, azaz 130 Ftért. De volt káposztás töltelékű is, egyik jobb a másiknál.
S amit Délvidéken láttam: nem kommersz üdítőket vagy alkoholos italokat adnak hozzá, hanem joghurtot, kefirt valamint sana-t, ami egy kefirszerű erjesztett tejital.
Mi több, ezek sem globalista termékek, hanem egy közeli falu kisüzeméből származó, ízre állagra messze átlag feletti tejszármazékok. 3 deci 150 ftnak megfelelő lejbe kerül. A hely felsőbányai barátaim szerint ugyanolyan, mint 30-40 évvel ezelőtt, puritán, dísztelen, de igazi nosztalgikus élményt adó.
Ultrabaráti áron tisztes minőség.
Dorozsmai Endre
A szöveg a blog számára készült.
A felsőbányai lángosozóban 2012. február 29-én és március 1.én jártunk.
A felsőbányai lángosozóban 2012. február 29-én és március 1.én jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése