Amikor kevés idő leforgása alatt bezárt a Páva, a Maligán és a Loulou, Magyarország három színvonalas ínyenc-étterme, sokan temették a magyar gasztronómiát. Alaptalanul. Időközben több magyar étterem kapott egy vagy két Gault Millaut sapkát, sőt, Michelin-csillagos éttermünk is van, s ha minden igaz, olyan várományosunk is, melyet vélhetően mindkét kalauz – egyébként érthetetlen módon - kihagyott a szórásból: a nagy reménység, az Onyx. Mindközben nyílnak izgalmas éttermek is egyre-másra.
A Lou lou helyén például Mák néven nyitott egy dinamikus fiatal csapat éttermet, bisztró jelleggel. Kreativitás, merészség, ötletesség jellemző az új helyre továbbá a modern technológiák alkalmazása és a magyar konyhai hagyományokra való építés. S mindez még fokozható: igényes alapanyagok, kifizethető árak, kedves kiszolgálás, nem feltétlenül megnyerő, de elviselhető minimalista modern dizájn és remek borlap.
Külön erénye a helynek, hogy lehet kis adagokat kérni, mi hárman végigettük az egész étlapot, kezdve a házilag sütött remek vajas kenyértől a spárgán, kakaspörkölten, kacsanyelven át a körömpörköltig, összesen vagy 9-10 fogást. Az ételek minősége a „korrekt” és a „kiváló” besorolás között mozgott, mellélövést nem leltünk. Az étlap gyakran változik, egy-két klasszikust megőriznek. Az objektivitás látszata kedvéért kellene írni valami elmarasztalót is, de nem teszem: fontosabb a tényleges objektivitás, mint a látszat.
A Mák bisztró remek hely, mindenkinek ajánlott, sok ilyenre lenne szükség.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült, vélhetően meg is jelent 2010 első felében.
A Mák bisztróban 2010. májusában jártunk, sajnos nem találtam ott készült fotókat, amit egyébként nem tudok mire vélni. De hát így jártunk. Én is, meg az olvasók is. A Mák bisztró olvasmányélményeim szerint azóta még fejlődött is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése