Vörös presztízsborok

Mikor legyen szó a presztízsborokról, ha nem az ünnepek táján? A presztízsborok ugyanis drágák, mindennapi ember, akinek nem rendelkezik négyszámjegyű fizetéssel euróban számolva, csak ritkán engedheti meg magának az élvezetüket. A másik oldalról viszont a presztízsborok jók. Ezek nemcsak attól presztízsborok, hogy presztízst jelent őket fogyasztani, ajándékozni vagy gyűjteni, hanem azért is, mert a pincészet szakmai presztízsét is biztosítják. Ismerni mindenképpen érdemes őket. Évközben legpraktikusabb nagyszabású borkóstolókon ismerkedni velük, ahol egyösszegű beugróért bárhány bort lehet kóstolni. (Ezek a beugrók általában bárkinek kifizethetőek, lejben számolva 70 és 150 között mozognak.) Az ünnepek viszont jó ürügyként szolgálnak ahhoz, hogy vásároljunk is belőlük.

Nézzünk hát néhányat a magyar presztízsborok közül, s a keret szorításában maradjunk meg a vörös nagyágyúknál.

Villányban minden sztárborásznak megvan a maga nagy cuvée-je, s gyakran valamivel felette egy nagy Merlot. Így alakult ki Villány vezető pincészetének a palettája s így is nézett az ki jó ideig. 

(A legendás Kopár hegy.)

Gere Attila bevezette a Kopár márkanevet a pincészet zászlósboraként a 7000-10.000 forintos kategóriában, (ez egy bordeaux-i házasítás, Cabernet Sauvignonból, Cabernet Francból és Merlotból), majd fölé pozicionált egy csúcs-Merlot-t, Solus néven a 12000-15000-es kategóriában. 

(A képhez: a pohárban a Kopár 2003 hordóminta. Tényleg. :))

E borokat volt alkalmam többször is, több évjáratban kóstolni, mestermű mind a kettő. Eddig még nem sikerült megízlelni, a pincészet nemrégiben útjára bocsátott csúcsborát, a 25.000 Ft-ba kerülő Attilát, mely szintén egy bordeaux-i blend, mintegy felét a Cabernet Franc tesz ki, 35%-a Merlot és 15%-a Cabernet Sauvignon.

Bock József a pincészet nevét viselő 7000 ft körül tanyázó nagy cuveé fölé illesztette a a 10.000 és 15.000 Ft közötti Cappellát majd efölé a Magnifico Merlot-t, melynek volt alkalmam egy kifutó évjáratból származó 2003-as tételét palackonként 60.000 ftért is polcon látni. E borok is azt adják, amit ígérnek: nagy testet, eleganciát, tömörséget, komplexitást. Tiffán Edéé a harmadik nagy név a Villányban azok közül, akik meg tudtak maradni az élbolyban minden szempontból.   

(Kilátás Tiffánék teraszáról.)

(Nem sikerült ez mindenkinek, jellemző, hogy az eddigi négy év borásza közül, aki Villányból került ki, a Fábry showban ők hárman képviselték Villányt és negyedikként nem az 1996-os év borászát, a szintén villányi Polgár Zoltánt, hanem a 2004-es évben e címet elnyert szekszárdi Takler Ferencet hívták meg.) Tiffánéknál a presztízskategóriát a 8000 Ft-os Carissimea, a már a kilencvenes években is palackozott, csak nagyon jó évjáratokban palackba kerülő, jelenleg 13.500 Ft-ra tartott Grande Selection és a nemrégiben forgalomba hozott 17.500 Ft-os Elysium jelenti.

S hadd cáfoljunk itt és most egy közkeletű tévhitet is, mely szerint „a villányit szeretjük, de a szekszárdit isszuk, mert az megfizethetőbb”. Egyrészt a szekszárdi borok minőségben felzárkóztak a villányiak mögé (vannak, akik ehhez hozzátesznek egy „sőt”-öt is, én ezt nem tenném, mindkét borvidéket az erényeiért szeretjük s értelmetlen kijátszani egyiket a másik ellen), másrészt bizony árban is felzárkóztak. Vessük össze néhány élvonalbeli borász alapjáratú Cabernet Sauvignon borainak az árát: Gere Attila, 2006-os bora a Veritasnál (www.borkereskedes.hu) 2200 Ft, a 2008-as 3100. Bock József 2008-a 2300 ugyanott, Jekléké 2650, Szekszárdon Vesztergombiéké 2300, de végigmehetnénk a középkategóriás, 3000 ft körüli borokon, ahol hasonló minőségű borokat lelnénk hasonló áron. De még a presztízsborok műfajában is hasonló a helyzet, legfeljebb annyi a különbség, hogy a villányi sztárok megengedhetik maguknak, hogy forgalomba hozzanak néhány tételt az exkluzív kategóriában, amit vörös műfajban mások már nem tehetnek meg. Az a sommás megállapítás viszont, hogy a villányi borok túlárazottak lennének, egyszerűen nem állja meg a helyét a számok fényében.

Tudomásul kell venni, hogy élvezhető, komoly vörösborok ára 2000 forinttól indul s ez áll mind Villányra, mind Szekszárdra. Ugyanakkor az is tény, hogy mind az egri, mind a soproni, mind a délbalatoni veretes vöröseket is meg kell fizetni. Jó fehérbort a piac sajátossága és a vörösborok keresettsége miatt már lehet 1500 és 2000 forint között kapni, jó vöröst, eltekintve néhány, a 2000 forintot alulról súroló bortól, nem.

Visszatérve végül a vörös presztízsborokra, emlékezetes ebben a kategóriában a villányiakon túl a szekszárdi Takler Ferenc Primariusa és Regnumja, a szintén szekszárdi Dúzsi Tamás Görögszó házasítása, Délbalatonról Konyári János Pávája, Egerből Demeter Csaba XY-ja valamint az XY-al azonos kategóriában levő dűlőszelektált kispalackszámú vörösborai, szintén Egerből Lőrincz György Merengője, hogy egy szubjektív válogatást adjak kedvenceimből.

Ha ezekre esik választásunk a piros betűs ünnepek alkalmával, nem fogunk csalódni.

Dorozsmai Endre

A szöveg a tegnapelőtti Erdélyi Naplóban jelent meg.