Székely vendéglők Magyarországon

A magyarországi köztudat Erdélyt elég nagy mértékben azonosítja a székelységgel. Nem csoda, hogy az erdélyi nosztalgiára építő vagy csak egyszerűen Erdély-szimpátiából e táj konyhájára alapozó, netán erdélyiek által nyitott vendéglők nevükben gyakran a székelységhez kötődnek. Gasztronómiában viszont nem féltétlenül.

Hadd vegyük azokat számba, melyekbe e sorok írója az elmúlt húsz évben eljutott. Említés szintjén emlékezzünk meg az egyik úttörőről, a budapesti Réka Jurtájáról, mely egy rövid ideig, csődbe menetele előtt székely barátaim kezében is volt. Szerettük a helyet, sajátos esztétikai megoldásaival, a marhacsontra írt étlapjával és egyszerű fogásaival.

A ma is működő vendéglők közül megemlíteném a Kisvendéglő a Hargitához nevű békéscsabai helyet, melynek esztétikája felülmúlhatatlan. 

Az ódon fagerendák, a hajópadló, az 1942-es Magyarország-térkép, a számtalan korondi kerámia, a hajdani népi élet pillanatait rögzítő antik fotók, régi használati tárgyak szép elrendezésben, ízléses és páratlanul szívmelengető összképet adnak. Az étlapon olyan, valóban székely különlegességek is találhatók, mint a juhtúrós puliszka, pisztráng, alfalusi paszulyleves, padlizsánkrém. Helyet kapnak a Székelyföldön is elterjedt román ételek, a miccs és a pacalleves is. A kiszolgálás kifogástalan, ritka szívélyes, udvarias, párját ritkító. Ahogy a 2010-es Alexandra Kalauz fogalmaz, a borválaszték szűk, de „van néhány bor Erdélyből, sőt, Romániából is”.

Budapest szívében nem messze a Nyugati pályaudvartól működik a Székelykapu vendéglő. 

A berendezése ennek is hangulatos, autentikusan népi és magyar. A kínálatban is szerepelnek erdélyi ételek, a borok között akárcsak a Hargitához címzett vendéglő esetében, ott találjuk a ménesi Balla Géza veretes vöröseit. Az ételek között ott vannak az főbb erdélyi specialitások, padlizsánkrém, zakuszka, pacalleves, puliszka. A kiszolgálás alapjáraton kevésbé mosolygós és kedves, de ha kiderül hogy földik tértek be, akkor a kissé mogorva hölgy feloldódik a hazai szóra. A konyha ingadozó, remek puliszkát és kukoricadarába forgatott pisztrángot ettünk itt, viszont a kacsa csapnivaló volt, s a levesadagok sem teljesítették mindig várakozásunkat. Mindazonáltal a helyet meghagyjuk az ajánlott kategóriában

A megmaradt ország Székelyföldtől legtávolabb eső régiójában is működik Székely Tanya Csárda néven Rönökön egy vendéglő, mely csak nevében és dizájnjában székely, kínálata megegyezik a magyar csárdák nagy részének kínálatával, székely ételek mutatóban sincsenek. 

Egyébként a konyha házias, nagyok az adagok és kedves a kiszolgálás. A falon merített papíron Magyar himnusz, az eredeti kézirat reprodukciója, Székely himnusz, Egész-Magyarország térkép. Maga vendéglő egy szeretnivaló nádtetős tájház-komplexumban foglal helyet, nyáron csodás terasszal. A konyha jó házias, megmarad az elmúlt fél évszázadban kitaposott gasztronómiai keréknyomban. A borválaszték esetében sem ügyelnek arra, hogy a csárda ne csak nevében idézze Erdélyt. Összességében egy jó ízléssel berendezett, otthonos, rusztikus hely a Székely tanya csárda, átlagos színvonalon elkészített fősodratú magyar ételekkel. Szerettünk ott lenni.

Dorozsmai Endre

A szöveg az Erdélyi Napló 2011. évi utolsó számában jelent meg.

A FBon keresztül jelezte egy ismerősöm, hogy a Székelykapu bezárt, utána is néztem a honlapon (http://www.szekelykapu-etterem.hu/), megtudtam, hogy Székelykapu falatozót nyitottak a Hegedüs Gyula u. 23 alatt. (https://www.facebook.com/pages/Sz%C3%A9kelykapu-Falatoz%C3%B3/490822864274352)

Nyílt egy székely vendéglő a XIX. kerületben. Erre fel is figyeltem, amikor a Székely Nemzeti Tanács elnöke tartott ott előadást. Eddig nem sikerült meglátogatni. Legutóbb akusztikus Hungarica koncert volt itt, ami igen jó ajánlólevél. (http://www.bujdososzekelyvendeglo.hu/tortenet/index.html)