Dugonics vendéglő (Szeged, Dugonics tér)

Szeged szívében a Dugonics téren működik a térről elnevezett étterem és kávézó, melynek előterében sütemények várják a látogatót, a hangulatos, elegáns, de ugyanakkor meghitt, pub-jellegű belső teremben 

pedig az utóbbi évszázadban hagyományossá vált magyar konyha fogásai közül válogathatunk.

A Móra Ferenc múzeumban megrendezett nagy somlói kóstoló után vettük célba e helyet a nemrégiben s nem csalódtunk. Rendeltünk kétszemélyes haltálat, 

halászlevet 

és kétféle csülökételt, nem kis megelégedésünkre. 

A csülköt elfelejtettem lefotózni időben, de van egy képem, mely dokumentálja, hogy az aradiak között akad, aki egy egész csülköt képes megenni. Hogy még pontosabb legyek, ketten is magukénak mondhatták ezt a teljesítményt.

Megkóstoltuk hozzá a Rézangyal pálinkáit, szám szerint négyet, ittunk egy üveg Nyakas Chardonnayt, amit igen baráti áron kínál az étterem és szintén zsebbarát Arany Fácán sört, mivel a csapolt sör sajnos kifogyott. 

A kétszemélyes tálon volt pisztráng, harcsa és ponty, ezutóbbi kettő „roston” (értsd lisztbe forgatva és olajban kisütve), Orly módra és rántva, továbbá haltepertő gazdagon körítve. A halak egytől egyig frissek voltak, lápíz sem érződött rajtuk, ami bizony manapság nagy erény. A halászlé koncentrált volt, nem túl sűrű, nem túl laza, túlsózva sem volt, mint annyi helyen, a szálkátlanított halkockákat frissen főzték bele, akárcsak a  belsőséget. A csülkök bőre nemigen ropogott, de ezt leszámítva megfelelően voltak hőkezelve és ízesítve, az egyik csülök köreteként felszolgált krumplipüré pedig maga volt a műfaj remeke. (Nagy dolog! - mondhatná ironikusan bárki, de bizony egész jónak tartott vendéglőkben is képes a konyha egy ilyen egyszerű fogáson megbukni: kispórolják a hozzávalókat, a krumpli vizenyős, rosszabb esetben a püré porból való, s hadd ne soroljam.)

Az adagok bőségesek voltak, a tálalás pedig esztétikus. Ha a háttérben rádió helyett -  amit kérésünkre kikapcsoltak - valami helyhez illő jól megválasztott zene szólna, mondjuk Hot Jazz Band, vagy Benkó Dixie, akkor még jobb lenne a hely, de így bátran ajánlható bárkinek.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

A Dugonics vendéglőben 2011. október 29-én jártunk.