2011. október 20., csütörtök

Tőkés társak




Gyöngyöspata sajnos az etnikai feszültségek okán vált országszerte ismert településsé, holott legalább annyira rászolgált volna az ismertségre két kiváló, szakmailag és nemzetileg messzemenően elkötelezett borász, Szecskő Tamás és Losonci Bálint munkássága révén. 




S ha már róluk szólunk, akkor hadd szóljunk a Gyöngyöspatától néhány kilométerre fekvő Szűcsiben borászkodó Karner Gáborról is, annál inkább, hogy ők hárman együvé tartoznak lélekben és intézményesen egyaránt. Egyféleképpen gondolkodnak a világról, szőlőtermelésről, borászkodásról, mély barátságot ápolnak egymással és van egy szakmai civil társulásuk is, melyet „tőkés társak” címen alapítottak meg. (lásd: www.tokesek.com)
Losonci Bálint sztorija napjaink hőstörténete, nem véletlenül említi Alkonyi László a „Vigyázz, kész, rajt, bor” című művében Bálintot a bátorság mintapéldájaként. Losonci a Borbarát magazin hatására fordult a borok felé előbb szakíróként. A Borbarátnál jelentkezett, hogy szívesen dolgozna nekik s mivel kitűnő íráskészsége van, fel is vették. Éveken át dolgozott a lapnak, egészen addig, amíg úgy nem döntött, hogy borászkodásra adja a fejét. A Borbarátnak rendkívül szigorú erkölcsi elvei nem engedték meg, hogy borászként szerző is legyen, így onnan kezdve a szőlőtermelés és a borkészítés foglalta le a fiatal borászt, akit egyébként idén az Év felfedezettjének nyilvánított egy magas rangú grémium, a Heti Válasz címlapján pedig sztárborászként emlegette. 

Losonci Bálint a tusnádfürdői nyári szabadegyetem Borsátrában



Szecskő Tamás borai éppannyira kompromisszum-mentesen készülnek, mint Losonci Bálintéi. 

Szecskő Tamás tölt Csizmadia Andrásnak:



Karner Gábor Losoncihoz hasonlóan Alkonyi László hatására kezdett el borászkodni, neki a „Borok és birtokok” című könyv adta meg az első impulzust. Ő is feladta a budapesti létet, elköltözött vidékre, birtokot vett Szűcsiben. Szavajárása, hogy a borászat szülőszoba és nem vegyi laboratórium, felfogásában a borásznak annyi a feladata, hogy napvilágra segítse az Isten csodáját, ami már szőlő formában megvan a természetben.  
Losonci és Szecskő borait a Zwack Izabella borválogatás keretében lehet kapni, (lásd: http://www.zwackborok.hu/sitecore/content/Modules/Ecommerce/Products/Matra/Losonci.aspx valamint http://www.zwackborok.hu/sitecore/content/Modules/Ecommerce/Products/Matra/Szecsko.aspx, ) Karneréit a Terroir klub forgalmazza. (www.terroirclub.hu) 

Karner Gábor magyaráz:




Örömteli hogy mindhárman utat törtek maguknak a magas-gasztronómia felé, olyan etalonértékű éttermekben lehet kapni a boraikat, mint a Michelin csillagos Onyx, a 15 Alexandra pontos Mák, a Gold bisztró vagy a Maligán s a sor még folytatható. Az is jelzésértékű, hogy a Segal Viktor sztárséf nevével fémjelzett, mára már sajnos megszűnt remek étteremben, a Stand bisztróban Szecskő Tamás kiváló királyleánykája volt a ház bora.  
Annyi bízvást leszögezhető, hogy a „tőkés társak” sztorija azt bizonyítja, hogy az értékorientáltság, a szakmai elhivatottság, a kompromisszum nélküli minőségkeresés nincs eleve sikertelenségre ítélve az ügyeskedők, a törtetők, a média s a reklámdömping által agymosottak világában.   

Losonci Bálint és Karner Gábor Balla Géza érlelőpincéjében.


A szöveg az Erdélyi Napló 2011. október 19-i számában jelent meg.

3 megjegyzés:

  1. Maligán nincs már, az utánam kettővel következő bérlő is feladta...
    Fél év szünet után most újra próbálkozik valaki, de átkeresztelte a helyet, tán ettől reméli a balsors távozását...

    VálaszTörlés
  2. A minap még nyitva láttam :(
    Kár érte.
    Egyik kedvenc vendéglőm volt.
    Talán ide jártam a legtöbbet.

    VálaszTörlés
  3. Ha minap láttad, azok már az újak, új néven (bár amikor 1-2 hete megálltam előtte, éppen zárva volt, pedig elvileg nyitva kellett volna lennie); a Maligán táblákat már leszedték, új még nem volt.
    Reményi Tibor valamikor tél végén adta fel, azóta zárva volt.

    VálaszTörlés