Nyugatmagyarországon járva egy igényes étterem felszolgálójától hallhattunk egy sommás vélekedést a budapesti vendéglőkalauzokról, melyek „túlságosan fővárosközpontúak s nem figyelnek a vidékre”. Lehet ebben valami, viszont azt is le kell szögezzük – tisztelettel adózva a nagy kivételeknek, így a Kistücsöknek, a Ráspinak, a Mandulának vagy az Enotecanak - hogy napjaink gasztro-forradalmának fáklyavivői jellemzően a Fővárosban működnek és egész országrészekből hiányzik egy-egy valóban ínyenc étterem, mely határozottan túllép a hetvenes-nyolcvanas évek sablonjain.
Egy okkal több, hogy megbecsüljük azokat a vendéglőket, melyek nemcsak igényesek, de sikeresek is, melyek szívós munkával kialakították a maguk vendégkörét. Ezek közé tartozik a veszprémi Olíva étterem is, melynek séfje, Tornyos Balázs – mint azt megtudhattuk az étteremben megvásárolható szakácskönyv előszavából – michelin csillagos séf mellett is dolgozhatott.
Az Olíva, mint neve is sugallja, izgalmas mediterrán étterem, mely vidéki viszonylatban magas, de nem elfogadhatatlan árakkal működik. Zavaró ugyan, hogy a hasonló színvonalú éttermekben bevett árak mellé még külön kell választanunk köretet, 600-700 forintért, de ez legyen a legnagyobb probléma.
Rendeltünk tatárbiszfteket,
hideg gyümölcslevest vaníliafagylalttal, házi füstölésű busafilét spárgamajonézzel, rukkolával,
grillezett harcsafilét távolkeleti rákmártással, roston sült zöldségekkel, szűzpecsenyét póréhagymával töltve, kapros libamájas raguval és burgonyafánkkal,
valamint roston sült branzinot tejszínes parajjal, párolt idényzöldségekkel.
Ételeink egytől egyig túlmutattak az átlagon, még akkor is, ha jobban örvendtünk volna egy nem péppé darált, hanem vagdosott tatárnak s a harcsát is szaftosabbnak képzeltük el. S ha már a kritikai megjegyzéseknél vagyunk, azt sem hallgathatjuk el, hogy ha egy akció reklámja ki van téve a vendégtérben, akkor a rajta beígért kedvezményt tessék biztosítani akkor is, ha az akció állítólag már lejárt. Mindazonáltal jól éreztük magunkat az Olívában, mely kifejezetten ízléses és hangulatos hely, innovatív konyhával, kedves kiszolgálással.
Ajánljuk másoknak is.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokratában jelent meg.
Az Olívában 2010. májusában jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése