A háttérzene jelentős mértékben hozzátehet egy baráti sörözés élményéhez, de el is vehet belőle, sőt, akár tönkre is teheti. Amikor a rap nevű szonorikus műfaj létrejött, meg voltam győződve arról, hogy a zene fogalmát teljesen félreértő, a nyomdafestéket elbíró kifejezésekkel nehezen leírható irányzat ki fog veszni pár éven belül, annyira borzalmas és hallgathatatlan.
Ehhez képest mára még a rocker körökben tisztelt előadók is készítenek rapperekkel közös felvételeket, s műfaj egyre több jó sörözőt, bárt, kocsmát tesz elviselhetetlenné. S bizony egyre ritkább az olyan italközpontú vendéglátó egység, ahol minőségi jazzt, bluest vagy rockot hallgathat az ember, prémium nedűket kortyolgatva. Az üdítő kivételek egyike a Liquid Rock, mely mind a háttérzenét, mind a beltér kiképezését, mind pedig az italválasztékot tekintve figyelemre méltó.
A falakon dalszövegek, a magyar és nemzetközi rockzene notabilitásainak fotói, lemezborítói, meztelen bakelitjei, pólói, koncertplakátjai. A hangszórókból legutóbbi látogatásunk idején Black Sabbath, Led Zeppelin, Deep Purple, Nirvana, Metallica szólt.
A hely erőssége a palackos sörválaszték, de csapon is tartanak több, mint egy tucat minőségi főzetet. Nem hiányoznak a rock szakmához kapcsolódó sörök sem, megtalálhatjuk a választékban az Iron Maiden ötféle sörét, az AC/DC pils-ét és IPÁ-ját, a Motörhead APÁ-ját, vagy a Rammstein pilsner-jét. De tartanak többféle kimért magyar bort és megszámlálhatatlan prémium töményitalt.
Nem csoda, hogy esténként megtelik a hely a minőségi italokra szomjas rockerekkel.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokrata számára készült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése