Temesvár legjobb éttermei: a 7., 8., 9., 10. helyezett: Misto, Pescada, Casa Antinori, Pepper

A Misto egy izgalmas, vibráló, több éve működő hangulatos étterem Temesvár történelmi központjában, egy hajdani bérház földszintjén. Akárcsak a Jenő herceg utca többi, már bemutatott éttermeiben, itt is boltíves a beltér, itt is kihasználják a nyers téglafalak által adott rusztikus hangulatot. A dekoráció modern, de nem szembántó. Az asztalon szép formájú, egyszerű, fehér porcelánvázában valódi tulipán.

A konyha közkedvelt ízharmóniákat kínál a könnyen áttekinthető étlapon: néhány előétel, egy leves, angus steakek, lazac különféle változatban, tonhalsteak, burgerek, pasta-k, rizottók, három desszert. Friss alapanyagok, s azok tisztelete jellemzi a helyet. Ráillik a közkeletű mondás: egyszerű és nagyszerű. Azt is érdemes tudni a helyről, hogy már akkor ki volt tiltva innen a dohányzás, amikor ezt a kérdést törvényileg még nem rendezték.

A Mistoban tett első, két évvel ezelőtti látogatásomról már szóltam e hasábokon, akkor töklevest, lazacot, marhaburgert, zöldségchips-szet, panna cottát és cannolo-t ettünk. Másodszor, a nemrégiben tonhalsteaket, „High steak” burgert valamint sajttortát kértünk. A tonhalat sós-citrusos marinádban érlelték, fekete és fehér szezámmagba forgatták, majd szakszerűen sütötték meg, jó ízű citrusos mártással és salátaegyveleggel tálalták. A burger az étlap szerint fekete Angus húspogácsát tartalmazott rostélyosból, mely szaftos, ízletes volt, ezen bukik el a legtöbb hely. Itt nem is rezgett a léc. Nem átütő, de élvezhető, átlag feletti volt a zsemle, kissé szottyadt, de nem mirelit sült krumplival körítették. Roppanós cukkinivel, friss bébispenót-levelekkel, többféle harmonikus házi szósszal ízesítették. Örömmel elfogadnánk alaptípusú hamburgernek. „Sajttorta”: valójában előre elkészített, tetején kissé oxidálódott, de ízletes pohárdesszert, alul kekszmorzsával, rajta a túró és természetes ízű epermártás.

A borlap 33, zömmel helyi tételt integrál a borászati élvonalból. Feltűnik egy-egy borral két magyar kézben levő pince is: Balla Gézáé és a Kárásztelki pezsgőpincészet. Négy bort mérnek ki decire.

A kiszolgálás mindig példás volt, udvarias, kedves, mosolygós.

A Pescada kifejezetten a halas témára épült étterem. Beltere elegáns, de feszengésmentes. Az étlap igen széles, rengeteg alapanyagot sorakoztat fel, de ez nem megy a frissesség rovására. Említésre méltó, hogy levestémában kínálnak román csorbát, szegedi halászlevet és a műfaj többféle mediterrán változatát. A főbb iránycsapások: roston sült halak és húsok, pastak és rizottók.

Ettünk pontycsorbát, polipcarpacciot rukkolaágyon, pontytepertőt és vegyes haltálat, amin megszámlálhatatlan hal volt, korrektül elkészítve. A tepertőhöz a szokásosnál nagyobb darabokra vágott pontyot kukoricadarába forgatták, majd bő olajban sütötték ki. Nem adta a klasszikus tepertőélményt és ellentétben a szegedi változattal, nem emlékeztetett külalakjában sem tepertőre, de finom volt, iszapízmentes, üde és szaftos.

A haltálon volt kétféle rák, kalmárhal és a szépia – nekem mindkettő tintahal, de mint megtudtam egy szakértőtől, két külön halfajtáról van szó – polipcsápok, tengeri sügér, aranykeszeg, lazac, kardhal, tonhal, fekete kagyló – s mindez nagy mennyiségben, többnyire bordázott vaslapon megsütve. Köretnek roston sült zöldséget, rozmaringos kemencés krumplit és tejszínes-parmezános rizset hoztak. Adtak három mártást is hozzá, egy salsafélét, egy koktélszószt és fokhagymás tejfelt. Ettünk egy desszertet is, mangó-mousse-t karamellöntettel és pisztáciamorzsával. Ezutóbbi finom volt, de befejezetlennek tűnt, hiányzott még valami mellőle.

A borlap átlag feletti, elsősorban minőségi helyi borokat sorakoztat fel, összesen több mint hetven tételt. Kimérve a honlap szerint csak három bort adnak.

Az árak nem alacsonyak, de megfizethetőek és értékarányosak. A kiszolgálás udvarias és szakszerű. Halrajongóknak Temesváron ez az első számú ajánlat. (Van még egy halétterem, a Sabres, az sem rossz, de elmarad a Pescada mögött.)

A listáról kiesett az Orgolio, mivel a nemrégiben bezárt. Sikerült viszont meglátogatni ismét a Gault Millau kalauz által 11 ponttal jutalmazott Casa Antinori-t. A beltér rendkívül hangulatos, itt minden falat nyers tégla borít valamint vörös réz, kívül, belül, ügyesen használják a borosüvegeket dekorációképpen. A fatüzelésű pizzakemence a vendégtérben van, ha akarjuk, közelről figyelhetjük a pizzaiolo munkáját.

Rendeltünk marhatatárt mustárfagylalttal, Diavola és Margarita pizzát, egy vegán salátát, vegyes tenger gyümölcsei tálat meg egy tiramisut. A tatár ízesítését jól eltalálták, a húst nem darálták tönkre, a kapribogyós karakter pont jó volt. Értékeltük a mustárfagylalt ötletét. A pizzák tésztája kitűnő volt, nápolyi stílusban készült, vékonyra nyújtva hirtelen, nagy hő mellett sütve, Olaszországban sem eszik az ember akárhol hasonlót. A Margarita sajnos szimplista megoldás mentén készült, tehát nem volt rajta szépen olvadó mozzarella, friss bazsalikom és paradicsomkarika, hanem csak szósz és az átlagostól nem sokban különböző pizzasajt. A Diavola és a focaccia kifogástalan volt. A tenger gyümölcsei tálon a Szent Jakab kagylók miniatűrök voltak, nem is láttunk még még hasonlót, az avokádós rákot koktélszósszal tálalták, nem volt rossz,  ahogy a fekete kagyló meg a tenger gyümölcseiből készült saláta sem. Kértünk hozzá kemencés krumplit, ami jó állagú és kellemesen füstös ízű volt, továbbá roston sült zöldségeket, amihez szép vékonyra vágták a padlizsánt és cukkinit, mint Olaszországban. Desszertet már csak egyvalaki evett a társaságból pohárban felszolgált tiramisut, ami édesebb volt az optimálisnál, állagra sem adta a mascarpone jellegzetes élményét, de nevét nem tekintve nem volt egy rossz zárás.

A borlap impozáns, de kimérve csak három tétel van, a fehéret kóstoltuk meg, ütötte a mércét. Az árak nem megfizethetetlenek, s lehet ésszerűen, az átlagos zsebnek megfelelően is rendelni.

A Pepper Temesvár legszebb terén, a nyáron és koraősszel megannyi igényes étterem és bár teraszával ékített Losonci téren, közvetlenül a Dóm mellett nyitotta meg idén a kapuit.

A boltíves, nyers téglás beltér itt is jó hangulatot ad, az asztalon minőségi fűszersók és átlag feletti olívaolaj valamint balzsamecet, ami önmagában sokat ígér. A húsválaszték, a fűszersók, a beltér hangulata arra engednek következtetni, hogy a hely azonos tulajdonban lehet a Grill to Chill nevű egységgel.

Az étlap a nemzetközi konyha kedvelt ízeire alapoz. Kínálnak többek között pizzákat, burgereket, tortilla-kat, sült halakat illetve sertéshúst s nem utolsósorban érlelt marhahúsból készült prémium steakeket.

A kiszolgálás első ízben lenyűgözően kedves, lelkes és közvetlen volt, másodszor, inkább személytelenül, mondhatni ridegen udvarias, egyik asztaltársam megfigyelte, hogy a pincér hölgy a szomszéd asztalnál egészen más stílusban kommunikált, hirtelen tudott mosolyogni, vélelmezhető, hogy nem tetszett neki, hogy tíz fős társaságunk magyarul beszélget. Pontosnak, figyelmesnek sem nevezném, a Hopbomb helyet Hobgoblin sört hozott ki. Jogos kérdés lehet, hogy akkor miért került fel egyáltalán a hely a Top10-be? Nos, azért, mert nem tartanám igazságosnak, hogy egy pincér miatt, aki vélhetően nem kedvel bennünket, magyarokat, egy nagyobb, legalább tucatnyi embert számláló csapat korrekt teljesítményét ne értékeljem.

Az árak a hely színvonalához és az ételek minőségéhez mértek, egyedül a desszerteknél borul fel kicsit az ár-érték arány.

Első ízben éjféltájt érkeztünk s csak pizzát ettünk meg egy desszertet, lehet, nem is volt más abban az idősávban. A pizza kitűnő volt. Itt a desszert hagyományos, eleve elkészített, tehát nem rendelésre készülő cukrász-süteményeket fed, amit a pincér kihoz egy esztétikus fatálon, a vendég pedig rámutat arra, amit megkíván. Másodszor nagyobb társasággal, délben érkeztünk. Ettünk pulled beef szendvicset, különféle marhaburgereket, mangalicatarját, BBQ sertésoldalast, guacamole-t fatüzelésű pizzakemencében frissen sütött pitával, pilpil rákot és tintahalat, fish and chipszet tengeri sügérből, lazacos tortilla-t, gránátalmás rukkolás avokádós salátát, valamint minden desszertbő egyet-egyet. Ételeink megelégedésünkre szolgáltak, mind a tálalás, mind az ízek, mind az adagok tekintetében. Mindössze két száraz fehérbort mérnek ki, de azok finomak, a borlap egyébként korrekt. A csapolt sörválasztékuk széles, értékeltük, hogy tartanak palackos söröket többek között az egyik helyi kisüzemtől, a Terapia-tól.

Annyit újfent leszögezhetünk, hogy Temesváron nem a tízes, de a huszas lista utolsó helyezettje is európai színvonalú és bízvást ajánlható.

Dorozsmai Endre