2017. október 18., szerda

Olivo café and bistro (Kolozsvár, Deák Ferenc utca - román nevén Eroilor – 7.)



Az erdélyi éttermek között minden szegmensben, így a legjobbak között is, felülreprezentáltak az olaszok, aminek vélhetően az az oka - az olasz konyha egyszerűségéből és nagyszerűségéből fakadó világszintű népszerűségén túl - hogy az olaszok aránylag hamar megtanulnak románul és fordítva, a románok könnyen elsajátítják az olasz nyelvet. Nincs ez másként Kolozsváron sem. Az átlag feletti olasz éttermek egyike az Olivo, mely néhány percnyi járóföldre fekszik a város szívétől, a Mátyás szobortól.
Könnyed olasz bisztrókonyha, jó alapanyagokkal, kiemelkedő kávékkal - így lehetne röviden összefoglalni a hely karakterét. A dizájn jól kitalált, a beltér nagyon hangulatos, meghitt. 
Az asztalon só- és bordaráló, amit nagyon értékeltünk, az olívaolaj Monini, ez nem rossz, de le lehetne cserélni valami komolyabbra.
Ettünk tintahalfestékkel színezett fekete rizottót lazaccal,
humuszt zellerszárral és pirítóssal, 
bélszínt ratatouille-al és házi pestoval, 
tengeri sügért párolt zöldségekkel 
valamint desszertképpen cannoli dip nevű szicíliai különlegességet. Szépen tálalt ételeink alapvetően rendben voltak, ha nagyon keresnénk, találnánk bennük itt-ott hibát, de ez nem cél.
A kiszolgálás nagyon udvarias és kedves. Volt ugyan egy baki, amit viszont nagyon jól kezeltek. Rostélyost rendeltünk, bélszínt kaptunk, mint kiderült, a tévedést az okozta, hogy steaket mondtam, amit a pincér automatikusan bélszínnek fordított, nem figyelt arra, hogy a köret az más annál az ételnél, s ez bizony a rendeléskor elhangzott. A tévesztést kompenzálandó nem számolták fel a kávét és a desszertet, amit nagyon értékeltünk.
Jól éreztünk magunkat az Olivo-ban, jót ettünk korrekt áron, jó helyen.
Ajánljuk másoknak is.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése