2012. november 14., szerda

Szép Ilonka (Deszk, Alkotmány u. 52.)



Hadd kezdjem egy mélyről jövő vallomással: bármennyire is elkötelezettje vagyok a magas gasztronómiának, mind a fogyasztás, mind pedig főzés területén, mindig is élvezettel fogom fogyasztani a magyar vendéglátás középkategóriáját képviselő standardokat, a gulyáslevestől a brassói aprópecsenyén keresztül a pacalpörköltig. Részben erre is visszavezethető, hogy alapvetően bizalommal ülök be találomra bármelyik vidéki vagy külvárosi vendéglőbe, hiszen a „magyar főáramban” ritkán csalódtam. Ehhez persze az is hozzájárult, hogy elvárásaim, mondjuk úgy, hogy reálisak.
Legutóbb, miközben a Deszk apraja-nagyja a sportpályán zsibongott az EU csatlakozás napján, barátaimmal a község fő utcáján található Szép Ilona csárdában foglaltunk helyet. S rendeltünk is, ahogy az kell: volt az asztalon 2 zóna halászlé (500), 
szegedi gulyás (660), 
a vegyes tál (3990) - papíron 2 személyre ténylegesen 3-4-re - 
valamint a kihagyhatatlan makói haltepertő (870). 
A hely egyébként kissé giccses, a kiszolgálás pontatlan (leányka helyett kékfrankosból hoztak nagyfröccsöt) és lassú (12 percbe tellett, mire az italunkhoz hozzájutottunk), az étlapon furcsa aránytalanságok vannak (egy kiváló presszókávé 120 ft, míg egy tartármártás 350), a sültkrumplit kockára vágták s az olaj amiben kisütötték sem volt a legfrissebb, a Dreher sör Aranyászok korsóban érkezett, az étlapon volt 1 literes söradag, de nem volt hozzá megfelelő korsó.
(Étlap és itallap a múltból :)








A filézett pontyhalászlé viszont színét leszámítva megközelítette a tökéletest, annál is inkább, hogy zöld erőspaprika volt hozzá s nem szárított. A megszokott ízeket hozó vegyes tálból (rajta rántott gomba, rántott velő, Cordon Blue, csülök pirított hagymával, mozzarellával besütött pulyka, gombás flekken, cigánypecsenye) még maradt is, a sör jó volt és hideg (250 ft egy korsó). A számla fillérre stimmelt, ami 4 személy fogyasztása esetén ritka esemény. Hibavadász hozzáállással sokat bosszankodtunk volna. Mi jól akartuk érezni magunkat. Sikerült.

Dorozsmai Endre

A szöveg a Demokrata számára készült.
A Szép  Ilonka vendéglőben 2004. május 1.én jártunk. Azóta is működik ott fősodratú vendéglátó hely, különböző neveken.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése