Megnyitása után igen gyorsan Budapest egyik divathelyévé vált az óbudai Pastrami étterem. Minimalista ipari dizájn, kissé túlterhelt kiszolgálás és eklektikus kulináris kínálat jellemzi. Az eklekticizmusban talán a mediterráneum teremt némi rendet, bár abból is kilóg a curry, a thai csirke meg a hoisin-szósz. Akad nem egy ínyencfogás (húsleves borjúbrízes raviolival, medvehagymaleves, véres hurka mentás almapürével), és jó pár bevált arab illetve olasz klasszikus (libanoni padlizsán, kuszkusz, lasagne, gnocchi stb.) Az árak barátságosak, előételek, levesek, desszertek 1000 Ft alatt, főételek jellemzően 2000 körül.
Mi sült lazacot kértünk sáfrányszósszal, spenóttal, amihez krumplipüré köretet is adtak.
A lazacot kissé túlsütötték, de azért még élvezhető maradt, az átlagos pesti lazacnál így is jobb volt. A krumplipüré műfajban is ettünk jobbat, igaz, rosszabbat is, a sáfrányszósz sem volt különösebben meggyőző, a spenót rendben találtatott. A kuszkuszsaláta a konfitált malaccal jobb választásnak bizonyult, a vékony szeletekre vágott malac jól harmonizált az üde kuszkusszal.
A sajttorta korrekt volt, különösebb izgalmat nem jelentett. A borlapon az élvonalbeli magyar pincészetek remek tételeiből válogathattunk a megszokottnál sokkal barátságosabb árakon. (Egyes tételek alig haladják meg a szaküzleti díjszabást.) Akinek tartózkodnia kell az alkoholos italoktól, az sem kénytelen vizet vagy cocacola-borzalmakat rendelni, van házi limonádé, gyömbérsör és többféle szörp.
Összességében érdekes, egyéni hely a Pastrami, külön értékeltük, hogy minden a vendég szeme előtt történik, sőt, a konyhát még egy üvegfal sem választja el a vendégtértől. Ettől persze nagy a sürgés-forgás, a vendégek is áveszik a tempót s a megszokottnál sokkal hangosabban beszélgetnek. De hát akit ez zavar, keressen nyugodtabb helyet. Mi még visszatérünk a Pastramiba alkalomadtán.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Demokratában jelent meg.
A Pastramiban 2009. március 21.-én jártunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése