Előfordul, hogy az ember az előzetes, s így nem ritkán alaptalan feltételezések miatt be sem mer menni egy vendéglőbe. Így voltam a Kyotoval évekig, amiről azt hittem, hétköznapi embernek megfizethetetlen. A nemrégiben azonban a Magyar Tudományos Akadémián megtartott nagy egri felsereglés és parádés borbemutató után farkaséhesen szemügyre vettem a vendégcsalogatónak kitett étlapot s arra a következtetésre jutottam, hogy itt bizony egészen jó ár/érték arányban lehet étkezni, ha a konyha hozza a formáját. Nem sokat hezitáltam, leültem egy ablak melletti asztalhoz. Vélhető, hogy nemzettársaim is hasonlóan gondolkodhatnak a helyről, mert a pincér teljes természetességgel angolul szólt hozzám. Sebaj, hamar magyarra váltottunk.
Nem rendeltem ugyan sushit, mert egy jobbacska sushi-szett árából teljes vacsorát ehet az ember korlátlanul a Wasabiban,
de kértem egy igen baráti díjszabású Tom Ka Gai (kókusztejes csirke-) levest (1190 Ft),
ami igen jó választásnak bizonyult, a kipróbált klasszikus távol-keleti harmóniát nagyon szépen hozta a rendelt fogás, majd egy shi take gombával és spárgával töltött csirkemellet (2190),
ami úgy volt elkészítve ahogy kell: tökéletes panír, omlós hús, a spárga friss volt s nem konzerv, színre, állagra, ízre egyaránt kiváló, a gomba szintén. Mindehhez kellemes, puritán atmoszféra járult, kedves, udvarias kiszolgálás és az ételeken túl elfogadható sörárak.
Mert a sör jó borkóstoló előtt, ahogy a borászok mondják félviccesen, „a száj ph-értékének” beállítására, majd utána is, „szétcsapatás” címszó alatt. A honlapot utólag böngészve fedeztem fel, hogy vasárnaponként 5900 Ftért itt is korlátlanul lehet sushizni, az árban bennfoglalt ásványvízfogyasztás mellett, úgyhogy legközelebb ezt a variánst próbáljuk ki.
Dorozsmai Endre
A szöveg a Magyar Demokratában látott napvilágot.
A vendéglőt 2011. február 26.-án látogattam meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése