2022. november 16., szerda

Panicifio Il Basilico (Debrecen, Piac utca 20.)

  A „Covid” fedőnevű háttérhatalmi manőver nem sok jót adott a világnak, viszont egy mákszemnyit mégis: az emberek jelentős része rájött, hogy otthon sokkal jobb kenyeret tud sütni, mint amit a nagyipar biztosít számára. Különösen, ha kovásszal dolgozik.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mesélte egy interjúban, hogy Szabadfi Szabolcs egyik YouTube-os videojának hatására kezdett ő is kovászos kenyeret sütni. S már helyben is vagyunk.

„Szabi, a pék” olyan sztár, mint egy zenész vagy egy „influenszer”, neve fogalom, jelentős követőtábora van, üzletei a fővárosi vendéglátás meghatározó minőségelvű stabil pontjai hosszú évek óta.

Az utóbbi időben a Panificio Il Basilico hálózatnak egyre több egysége nyílik vidéken, már Szentendrén, Veresegyházán, valamint Debrecenben is van boltjuk. Jómagam ezutóbbi, a város szívében működő egységbe tértem be a minap.




A dizájn remek, akárcsak a többi lokációban, a péksütemény választék impozáns, a kiszolgálás gyors, formálisan udvarias, figyelmességben segítőkészségben még fejleszthető.



Egy teljes kiőrlésű sokmagos kenyeret vettem, mely azóta az utolsó morzsáig elfogyott, továbbá egy kifogástalan diós-fahéjas csigát, amit az ablak melletti hangulatos kis asztalnál fogyasztottam el egy minőségi üdítőt társaságában. Bár a legtöbben csak kutyafuttában vásárolnak a boltban, az igazi élmény nyugodtan leülve itt kezdeni a napot. Reggel héttől este héttől vannak nyitva, a többi már rajtunk múlik.

 

Dorozsmai Endre

 

A szöveg a Demokrata számára készült.

2022. november 1., kedd

Largos (Óbecse, Zöldfás utca 35., honlap: https://www.restoranlargos.rs/hu)

 

A Largos Óbecse egyetlen magyar tulajdonban levő étterme, mely a környék legszínvonalasabb vendéglátó egysége egyben. Az elmúlt három évben féltucatszor is megfordultam náluk, legutóbb a múlt hónapban megrendezett gasztro-fesztivál alkalmával. Élmény látni, hogy a hely konyhája fejlődik, a tulajdonos, Lasztovics Árpád, aki nem ritkán a konyhára is beáll dolgozni, szerelmese a szakmájának, van egy másik jól menő vállalkozása is, nincs rászorulva arra, hogy az étterméből éljen meg.


A beltér hangulatos, a bejáratnál nosztalgiázhatunk egy kicsit, nézegetve a régi, boldogabb, magyar időkből származó archív városképeket, a következő teremben könyvek növelik az otthonosság érzést, a leghátsó rész kisebb családi rendezvényekre is alkalmas, szeptemberi látogatásunk alkalmával egy nagyobb magyar társaság élőzenével ünnepelte egyik tagjának a születésnapját. Jó időben igényesen kiképezett belső teraszt is működtetnek.



 

Az étlap gyakran változik, rajta magyar, szerb és nemzetközi fogások sorjáznak. Idei két látogatásom alkalmával kóstoltam pontyot, fogast, oldalast, kacsahúsos szendvicset meg hamburgert. A halak frissek voltak, megfelelően hőkezeltek, az oldalas ízletes, omlós, a szendvics szaftos. A burger harapásélménye kifejezetten jónak bizonyult, a húst alapjáraton átsütik, ezt sajnos így várja el a helyi közönség, de lehet kérni médiumra sütve is. Kiválóan illik mellé a nándorfehérvári Salto kézműves sörfőzde IPÁ-ja.




A kiszolgálás kedves és udvarias, az árak a járvány előtti belső-magyarországi nagyvárosi díjszabást idézik, magyarán mai viszonyok között kedvezőnek mondhatók.

Ha Óbecsén járunk ki ne hagyjuk a Largost!

 

Dorozsmai Endre

 

A szöveg a Demokrata számára készült.