Maurer Oszkár, a Dél-Alföldön és Szerémségben egyaránt emlékezetes termőhelyek nedűit jegyző neves borász mindig is vonzódott a vendéglátáshoz. Volt borbárja Szabadkán, étterme Hajdújáráson, mely bejelentkezéssel most is működik, idén nyáron Szeged bevételére tesz kísérletet egy egyedi koncepciójú, minőségalapú egységgel, a Próbafülkével.
Ahol nemcsak saját sütésű kovászos kenyereket, házi süteményeket, speciality kávét és nagyszerű borokat kínálnak, hanem rendkívül igényes és kreatív feltétekkel ellátott kovászos lángosokat. Hadd említsek párat: a legnépszerűbb a „Beeelevaló” névre hallgat, a feltétek: juhtúró, fokhagymás tejföl, kovászos uborka, kapor, búzavirág. De rendkívül izgalmasan hangzik a Tanya-lángos is: erre friss túró, grillezett kápia, kékpenészes és érlelt sajt, lágy biotojás kerül. De az a helyzet, hogy az ember legszívesebben végigkóstolná mind a hatot.
Még azok sem szenvednek hiányt, akik egy natúrborász reggeliző-kávézójában arra az eretnekségre vetemednének, hogy sört (is) kérnek: Primator Ipa-t és Bernard Celebration Lagert tartanak.
A beltér hangulatos, otthonos, személyiséggel teli, s az sem mellékes, hogy a hely mögött az egész család felsorakozik, felesége Irén és leányaik, Dominika, valamint Boglárka.
Jómagam kóstolta egy remek kávét, ittam egy pohár Bakatorange natúr bort, mely, mint a neve is sejteti, Bakatorból készült narancsbor. Izgalmasnak hangzott a jázminalapú, vadcseresznye-jegestea, nem is okozott csalódást, de az igazság az, hogy az ételek jelentették ottlétem fénypontjait.
A hat lángos közül az „Erdőkóstolóra” szavaztam, melyre fehérboros öreg sajtos umami mártás, erdei gombák és fenyőmag került, túlzás nélkül életem lángosa volt. Sört ittam mellé, a bő olajban vagy zsírban sült fogások a haltepertőtől a paprikás lisztbeforgatott, majd kisütött halakon át a rántott fülig, velőig vagy haltejig sört kívánnak, akárcsak a lángos. Mint ahogy a raguk, tokányok és pörköltek meg bort.
Elfeleztünk a házigazdával egy almáspitét, melynek alapanyagát Kurunczi Lajos kertjében termett fontos alma adta. A fajtanév nyilván nem a jelentőségre, hanem az almák súlyára utal.
Egyedi, minden tekintetben minőségalapú hellyel gazdagodott Szeged amúgy is igen gazdag gasztro-palettája. Ha a Napfény városába visz az út, biztos nem fogom kihagyni, hogy betérjek Hozzájuk.
Dorozsmai Endre
A szöveg rövidített változata a Demokrata számára készült.
